Információk a mindennapjainkra

Pácienseinknek még egészséges vagy panaszmentes fogak esetén is javasoljuk, hogy legalább félévente ellenőriztessék fogaik állapotát. A rendszeres fogorvosi kontrollal számos fogbetegség megelőzhető és sok későbbi panasztól kímélheti meg az embert. Abban az esetben, ha fogai állapotában bármilyen változás áll be, elszíneződnek vagy esetleg apró fekete pöttyöket lát a fogzománcon, haladéktalanul keresse fel orvosát!

Rendelőnkben leszámoltunk a hagyományos kórházi környezettel: egyedi szín és formavilág, és barátságos kollégák várják a Vendégeket. A kezelések nyugodt légkörben történnek, számunkra fontos, hogy a kezelések során nem csupán Pácienseink egészségére, hanem jó közérzetére is ügyeljünk. A legmodernebb anyagoknak és technológiáknak köszönhetően rendelőnkben a legtöbb beavatkozás és kezelés teljesen fájdalommentesen történik.

Mitől fáj a fog? Tünetek és a lehetséges kezelési módok:
A fogfájás leggyakoribb oka a fogszuvasodás (káriesz). A fájdalom a zománc áttörése után jelentkezik: a fog először érzékennyé válik, például hidegre, melegre, majd külső behatás nélkül is fájhat. Ilyenkor fogunk még él tehát ha az első ilyen jelnél jelenkezünk fogorvosunknál a fog egy töméssel általában megmenthető.
Gyakran hasonló fájdalmat érzünk a fognyaki érzékenység esetén, amikor a fognyak megkopik. Miután azt már nem védi a fogzománc, ez okozza a fájdalmat. Gyakran az erős és helytelen irányú fogmosási technika az ok. Sajátítsuk el a helyes, körkörös mozgású fogkefe használatot, s próbáljuk meg valamely sensitiv családhoz tartozó fogkrém használatát. Ha ez néhány hónap alatt nem hoz eredményt, s a fájdalom már nagyon zavaró, úgy a kikopott fognyakat ugyanúgy töméssel kell ellátni, mintha az lyukas lenne.
Sok páciens már olyankor jelentkezik rendelőnkben, amikor folyamatos vagy időszakos, de inger nélkül jelentkező fájdalmat éreznek fogaikban. Ilyenkor a fogbél már gyulladt. A fogat ekkor még nem kell eltávolítani, általában gyökérkezeléssel még megőrizhető.
Ha a fog ráharapáskor ( vagy függőleges irányú kopogtatáskor ) mutat érzékenységet az annak a jele, hogy a kórokozók túljutottak a fogbélen illetve a gyökércsatornán és valahol a csont és a gyökércsúcs határán akadtak meg. Ekkor a kitisztítjuk a gyökércsatornát illetve egészen a gyökércsúcsig gyökértöméssel látjuk el, így a baktériumok számára megszűnik a szájüreg felől a szabad út, és a szervezet képes a gyökércsúcs körüli térben lévő kórokozókat legyőzni.
Amennyiben a gyulladásos folyamat további utat talál magának, az gyakran a csontot áttörve tályogképződéssel jár. Ilyenkor Pácienseink jellegzetes feszítő érzésről szoktak panaszkodni, amihez esetleg duzzanat is társul vagy a szájpadláson, vagy a fogak külső oldalán a szájüregi nyálkahártya áthajlási területén. Ezeket meg kell nyitni és kitisztítani.
Gyakori fájdalmat okozhatnak az éppen kibújni készülő, illetve a előtörésükben akadályozott bölcsességfogak, amelyek gyulladást is okozhatnak. Miután a gyulladást kezeltük, érdemes a kiváltó okot megszüntetni. Ez annyit jelent, hogy röntgenkép kiértékelése után a megfelelő irányban növekvő bölcsességfog kibújását segítjük, vagy pedig az abnormális helyzetű bölcsességfogat eltávolítjuk.
Fogfájdalmakat okozhatnak a fog sérülései is, például a hideg-meleg gyors változásától, vagy ütés hatására. Ha csak a zománc sérült, még nem okoz fájdalmat, legfeljebb fokozott érzékenységet. A fog középső részének, a dentinnek a sérülése viszont erős fájdalommal jár. A fogak alsó részét körülvevő, védő íny elváltozásai, sérülései, gyulladásos folyamatai is okozhatnak fog- illetve fog körüli fájdalmat. A fogfájás mindenképpen azt jelzi, hogy az illető fogorvosi kezelésre szorul, és hogy legyen esély a fogának megőrzésére, erre minél előbb sort is kell keríteni.

Amikor eszünk vagy iszunk, a cukrot, illetve keményítőt tartalmazó ételek és italok maradéka gyakran a fogunkon marad. A szájban élő baktériumok a fogon maradt ételmaradékokkal találkozva savat termelnek. Az ilyen módon keletkező sav idővel kikezdi a fog védőrétegét, a fogzománcot. A fogban lyukak keletkeznek, majd a kialakuló fogszuvasodás fertőzésekhez és gyulladt állapothoz is vezethet, fájdalmat okozva a betegnek. A rendszeres fogmosás és fogselyem-használat csökkenti a fogszuvasodás veszélyét. Ezenkívül ajánlatos időközönként felkeresni rendelőnket.

Az egészséges fogíny elengedhetetlen a fogak egészségének megőrzéséhez. A szájban minden fogat fogíny, más néven foghús, foggyökércement, kötőszövet és csont vesz körül. A szájban található baktériumok a fogfelszínre tapadva ragacsos anyagot képezhetnek, amelyben megragad az ételmaradék, és kialakul a lepedék. Fogínygyulladás akkor jön létre, amikor a lepedék lerakódik a fogakon és az ínyen, duzzadást, pirosságot, vérzést és fertőzést okozva az érintett területen. A fogínygyulladás kialakulásának kockázatát fokozza az ínynek elsősorban a túlzottan erőteljes fogmosása vagy fogselyemmel való tisztítása, illetve egyes orvosi kezelésre szoruló állapotok. A fogínygyulladás a fogbetegség első jele. Ez károsíthatja a fogakat, a foggyökereket, az idegeket, és megfelelő kezelés hiányában a fog elvesztését is okozhatja.

A fogszuvasodás keletkezése szempontjából nem az elfogyasztott cukor mennyisége, hanem az édességfogyasztás gyakorisága a döntő. Nem ajánlatos cukortartalmú ételek, italok fogyasztása két étkezés között, mert ilyenkor nagyobb a fogszuvasodás veszélye, mint a főétkezések idején. Az étkezések között előforduló nassoláskor lehetőleg egészséges rágcsálnivalókat, például gyümölcsöt, zöldséget, sajtot, tejet, vagy joghurtot együnk! Figyelembe kell venni, hogy a ragadós cukorkák és édességek hosszú ideig a fogfelszínre tapadnak, így még jobban fokozzák a fogszuvasodás veszélyét. Fontos szabály, hogy az esti fogmosás után már semmit se együnk, és lehetőleg csak tiszta vizet igyunk!

A dohányzás során keletkező mérgező füst először a szájüregen halad át, itt indul tehát sokrétű romboló hatása. A szájüregben a fogakkal, a fogak tartószerkezetének egyes elemeivel (íny) és a szájnyálkahártyával találkozik. A füst a fogak felszínén kis felrakódásokat, elszíneződéseket okoz, mely a világosbarnától a teljesen feketéig különböző árnyalatokat mutat, amely esztétikai szempontból zavaró látványt nyújt. Ezeket a felrakódásokat polírozással el lehet távolítani, de a fogak a füstben újra elszíneződnek! Az utóbbi évtizedekben bizonyítást nyert, hogy a dohányosoknak sokkal nagyobb az esélye a fogágybetegség kialakulására, mint a nem dohányzóknak! A dohányzás hatásának eredményeképpen a fogágy leépül, a fogak mozgathatóvá válnak, majd elvesznek. A fogágybetegségek úgyszólván valamennyi típusát okozhatja, előrehaladását fokozhatja, a gyógyulás esélyeit pedig ronthatja a dohányzás.
Az elmúlt évtizedekben aztán az is bebizonyosodott, hogy a cigarettázásnak kifejezetten immunkárosító hatása van. Közvetlenül hat a fogíny tapadására, mégpedig úgy, hogy jelentősen csökkenti azt. A dohányzás komoly rizikótényezőt jelent a fogpótlások készítése esetén is. A hagyományos hídpótlások elkészítése esetén a hidak várható élettartama rövidebb, mivel a hidat tartó pillérfogak meglazulása hamarabb várható. A gyorsabb tapadásveszteség következtében a fognyaknál a korona széle mind a hagyományos, mind a vállas preparálás esetén hamarabb visszahúzódik, kedvezőtlen esztétikai eredményt okozva ezzel. Megfelelő csontkínálat mellett is előfordulhat, hogy komoly dohányzás esetén az implantológus szakorvosunk nem javasolja, illetve nem végzi el az implantátum beültetését a magas rizikófaktor miatt.
Hosszú távon, saját és fogai egészsége érdekében semmiképpen nem javasoljuk a dohányzást!

A fogszuvasodás keletkezése szempontjából nem az elfogyasztott cukor mennyisége, hanem az édességfogyasztás gyakorisága a döntő. Nem ajánlatos cukortartalmú ételek, italok fogyasztása két étkezés között, mert ilyenkor nagyobb a fogszuvasodás veszélye, mint a főétkezések idején. Az étkezések között előforduló nassoláskor lehetőleg egészséges rágcsálnivalókat, például gyümölcsöt, zöldséget, sajtot, tejet, vagy joghurtot együnk! Figyelembe kell venni, hogy a ragadós cukorkák és édességek hosszú ideig a fogfelszínre tapadnak, így még jobban fokozzák a fogszuvasodás veszélyét. Fontos szabály, hogy az esti fogmosás után már semmit se együnk, és lehetőleg csak tiszta vizet igyunk!

Az allergia napjaink népbetegsége, mely számtalan formában keserítheti meg életünket. Az immunrendszerünk túlzott reakciója a különböző külső és belső behatásokra (allergénekre). Tudjuk, hogy létezik táplálékallergia, pollenallergia, asztma, ekcéma. Manapság egyre gyakoribbak a különböző fémek okozta allergiás elváltozások is. Ennek oka egyrészt a fogászati kezelés során alkalmazott fémötvözetekben, másrészt az egyre divatosabbá váló fémékszerekben rejlik. A fogászati anyagok közül az amalgámtömések, a fix vagy kivehető fémalapú fogpótlások tartalmazzák ezeket az allergéneket. A fogászati kezelés, fogpótlás kapcsán fellépő allergiás reakciókat két alapvető csoportba sorolhatjuk, a kezelés során azonnal, vagy nagyon rövid időn belül fellépő allergiás rosszullétek, valamint a késői, több hét, hónap, vagy akár több év múlva megjelenő allergiák. Elsőként említendők a gyógyszerek: helyi érzéstelenítők, fertőtlenítők, helyi kezeléshez használatos szerek. Ezek a rohamok –szerencsére ritkán, akár súlyos, úgynevezett anafilaxiás reakcióba torkollhatnak. Okozhatnak hirtelen, néhány órán belül fellépő allergiás tüneteket az újabban gyakran használt fehér színű, fényre kötő tömőanyagok is. Jellemző tünete az ilyen típusú allergiáknak a vizenyő, amely többnyire a behatás helyén jelentkezik. A másik csoport, a késői allergiás reakciók csoportja kevésbé viharos, de tartós fennállása miatt annál több kellemetlenséget okozó betegség. Ezek okozói döntően a fémek, elsősorban a nikkel, de lehet króm, kobalt, arany, réz, sőt ritkán a titán is. Ide sorolható a már ritkán használt amalgám és a higany is. Az előző csoportban említett fényre kötő tömőanyagok okozhatnak késői allergiás reakciót is. Tünetileg a szájban elhúzódóan jelenlévő sebek, fekély-szerű elváltozások, tartósan fennálló égő, csípő érzés jellemzik. Ezeket a panaszokat az őket kiváltó tömés, pótlás eltávolítása teljesen megszünteti.

Amennyiben a fenti tünetek bármelyikét észleli magán, érdemes bennünket felkeresni. Ekkor indokolt esetben elküldjük a Pácienst allergológiai vizsgálatra, melyet bőrgyógyász végez egy rátevéses (epicutan) teszttel, a különböző fémekre. Fogászatunkon úgy kívánjuk elkerülni az allergiás reakciókat, hogy allergiamentes fémeket alkalmazunk. Ha az allergiateszt igazolja a nikkel, króm, vagy kobalt allergiát, javasoljuk a tiszta arany, vagy a teljes porcelán ill. a cirkóniumvázas fogpótlást. Gyakran felmerül pácienseink körében az amalgámtömések megtartásának kérdése. Minden esetben javasoljuk ezek eltávolítását és a fogak hosszú távú érdekében a modern, korszerű anyagokkal való helyettesítését. Ezzel is minimálisra csökkentjük az allergiás reakciók esélyét.